A modern gyártásban és az intelligens gyárakban az ipari vezérlési és automatizálási rendszerek a teljes termelési folyamat „agyként” és „idegrendszerként” működnek. Ezek a rendszerek magukba foglalják a PLC-kontrollereket, ipari számítógépeket, ...
A modern gyártásban és az intelligens gyárakban az ipari vezérlési és automatizálási rendszerek a teljes termelési folyamat „agyként” és „idegrendszerként” működnek. Ezek a rendszerek magukba foglalják PLC-kontrollereket, ipari számítógépeket, robotikus hajtómódokat, frekvenciaváltókat, szervohajtásokat, ipari tápegységeket, szenzorokat és aktuátorokat, amelyek felelősek a valós idejű figyelésért, pontos szabályozásért és adatcsereért a termelési vonalak mentén. Az ipar 4.0 és az intelligens gyártás fejlődésével az eszközintegráció és a teljesítménysűrűség jelentősen növekedett, ami növekvő hőterhelést eredményez az elektronikus alkatrészeknél, és kiemeli a hőkezelési tervezés kritikus fontosságát.
A modern szervohajtások, frekvenciaváltók és teljesítménymodulok egyre kompaktabbá válnak, miközben kapcsolási frekvenciájuk és kimenő teljesítményük folyamatosan növekszik. Ez egységnyi térfogatra vetítve nagyobb hőtermelést eredményez, ami hatékonyabb hűtőbordák alkalmazását teszi szükségessé. Az ipari környezetek gyakran porosak, olajköddel teli, páradúsak, sőt néha korrozív gázokat is tartalmaznak. A hűtőbordáknak ezért erős korrózióállósággal és eldugulás-ellenálló képességgel kell rendelkezniük, ugyanakkor könnyen karbantarthatóknak és tisztíthatóknak is kell lenniük. C folyamatos üzemeltetési követelmények. Számos gyártósor év közben is, folyamatosan, 24 órás üzemben működik. A hőelvezető rendszereknek biztosítaniuk kell a hosszú távú stabilitást, hogy megakadályozzák a túlmelegedésből adódó leállásokat, amelyek jelentős gazdasági veszteségekhez vezethetnek. Én... beszerelési helykorlátozások. Az ipari szekrények belső tere korlátozott, ezért kompakt radiátorokra van szükség, amelyek maximális hőcserélő hatékonyságot biztosítanak kis helyen belül, miközben figyelembe veszik a levegőáramlás szervezését és az elektromágneses kompatibilitást.
A hőtervezés során a mérnökök általában termikus szimulációs eszközöket alkalmaznak az elektronikus alkatrészek és hűtőbordák modellezésére. Ez optimalizálja a bordák geometriáját, távolságát és a levegőáramlás útvonalait, hogy megszüntesse a halott zónákat és minimalizálja a ventilátorzajt. A felületkezelés elsősorban anódosítást vagy hővezető bevonatokat alkalmaz a korrózióállóság és a hősugárzás javítása érdekében. Bizonyos magas színvonalú berendezésekhez intelligens hőmérsékletszabályozó rendszereket integrálnak, amelyek valós időben figyelik az alkatrészek hőmérsékletét, és ennek megfelelően állítják a ventilátorok fordulatszámát, így energiatakarékosságot és meghosszabbított üzemidejű működést érve el.
EN
